Magyarországon négy esztendő elteltével ismét kormányválság van, miközben a koalíciós pártok közötti frontvonalak egyértelműen megmerevedtek. A kormányzó erők egymáshoz való viszonyában meghatározó lesz az elkövetkezendő harminc nap, mely véleményünk szerint csak akkor hozhat meglepő fordulatot, ha Gyurcsány Ferenc lemond. Ennek azonban kevés az esélye. Lendvai Ildikó frakcióvezető „Az Este” című műsorban ismét kiállt a miniszterelnök mellett, aki a reformok sikerességének biztos zálogát személyesíti meg.

A szakítást előidéző egészségüggyel kapcsolatban Lendvai véleménye az, hogy bár ezen a területen továbbra is szükség van a reformokra, azonban a szocialisták új alapokra helyeznék a rendszer talpra állítását. Kész tervüket ma ismertetik a liberálisokkal. A keddi napra viszont Kóka János csupán technikai egyeztetéseket tervez az MSZP prominenseivel. A formális tárgyalások azt célozzák, hogy a liberális miniszterek és államtitkárok távozását minél zökkenőmentesebben bonyolítsák le. Leszögezte azt is, hogy pártja az MSZP-vel történő kormányzás lehetőségét nem zárja ki, azonban az SZDSZ mindenképpen kilép Gyurcsány Ferenc kormányából április harmincadikán. (Megjegyezzük: a miniszterelnök úr jelenleg az MSZP elnöke is. A kormányfői posztról való lemondása véglegesen meggyengítheti amúgy sem stabil helyzetét a szocialista párton belül.

A következő pontokban felvázoltunk néhány módozatot, amelyekkel elkerülhető lehet az előrehozott választás és a Fidesszel való koalíciós kormányzás (jó vicc!) a két párt számára.

1. út: Gyurcsány Ferenc marad a miniszterelnök, és az SZDSZ távozik a koalícióból. Ebben az esetben kisebbségi kormányzásra kényszerül az MSZP (Kóka János is ezt tartja a legvalószínűbbnek). Ha ez a helyzet fenn áll, kisebbségi kormányát két módon tudja ideig-óráig biztosítani:

1/A Egyes liberális vagy fórumos képviselők (vagy azok csoportjának) ÁLLANDÓ támogatásával. (Nem szabad elfelejteni, hogy az SZDSZ tisztújítás és elnökválasztás előtt áll. Az utóbbi napokban mutatott egység bármikor borulhat, minek következtében a Fodor-tábor reakcióján sok múlhat. A kívülről való támogatás, és frakció egységének fenntartása azonban komoly lehetőséget is jelenthet a párt újraformálásában.)

1/B Egyes kérdésekhez más-más képviselők támogatásának elnyerésével.

Fontos azonban megjegyezni, hogy Magyarország jelenlegi gazdasági állapota és az uralkodó politikai kultúra erősen megnehezíti a kisebbségi kormányzás hosszú távú működését. Az SZDSZ frakció egységes és általános támogatására is kevés eséllyel számíthat a Magyar Szocialista Párt. (A tárcacsere lehetőségét – a fenti okokból kifolyólag - nem tartjuk valószínűnek).

2. út: Gyurcsány Ferenc lemond a miniszterelnöki posztjáról, és pártelnökként próbálja pozícióját megerősíteni.

2/A Ebben az esetben az SZDSZ marad a koalíciós partner. Kérdés azonban, hogy a Gyurcsány által elnökölt szocialisták miként viszonyulnának a liberálisok reformterveihez, illetve a kormányzásra képtelennek bizonyuló Gyurcsány Ferenchez.

2/B Kevés az esélye, de nem zárható ki a Magyar Demokrata Fórum beemelése a kormányba. Bár az országos választmány kikötötte, hogy „semmilyen módon nem kíván támogatást adni a jelenlegi kormánykoalíciónak”, egy vállalható miniszterelnökkel más helyzet állhatna elő (Az MDF lehetőségeit a későbbiekben részletesebben is elemezzük).