Először is hadd mondjam el, hogy nem tartom Gyurcsányt kommunistának, sőt, a felelőtlen kommunistázást 2008-ban szerintem demagóg dolog. A mai parlamenti napirend előtti vita kapcsán azonban a Gyurcsány által tervbe vett majdani Gazdasági Csúcsról eszembe jutott Nagy Imre első miniszterelnöksége.

Nagy egyik legnagyobb érdeme, hogy az új gazdaságpolitikai koncepciója mögött komoly szakmaiság volt: Hosszú idő után szakított azzal a gyakorlattal, hogy szinte teljes egészében csak a politika találta ki a gazdaságpolitikát. Mire gondolok? Nagy Imre 1953 őszén létrehozta a 100 fős Közgazdasági Bizottságot, ami az ország gazdasági helyzetét volt hivatva elemezni, a problémákra megoldási javaslatokat tenni. Milyen volt a Közgazdasági Bizottság? A gyakorlatban (nyilván sarkítva, de) úgy jött létre, hogy összeszedték és bezárták egy időre az ország 100 legjobb közgazdászát azzal a feladattal, hogy dolgozzák ki Magyarország számára a lehető legjobb gazdasági pályát. Fontos, hogy a bizottság jelentései aztán felhasználásra is kerültek, nem úgy, mint később, a szabadságharc leverése után.

Ha Gyurcsány nem úgy akar a történelemkönyvekbe kerülni, mint az országot elkúró, hazug, és rossz miniszterelnök, akkor arra most kapott egy (szerintem utolsó) esélyt. Legyen Gazdasági Csúcs (de nem egy Nemzeti Csúcs II.), tartson egy hónapig, ha kell, álljon a szakma legjobbjaiból, és a jelentését használja fel a kormány és támogassa az ellenzék. Garantáltan lenne benne egy halom politikai népszerűtlenséget is okozó javaslat: Ezért kellene politikai összefogás mögé.

Másrészt azért is, mert ahhoz, hogy a Gazdasági Csúcs jelentése bekerüljön a jövő évi költségvetésbe, gyakorlatilag teljesen fel kéne rúgni a költségvetési vita napirendjét. A szokásos másfél-két hónap helyett 1-2 hét maradna csak annak megvitatására.

Nyilvánvalóan hiú ábránd ilyesmit várni Gyurcsánytól, és másoktól... Sebaj, legalább végre a január követi majd a decembert (No nem mindenkinek)!